Közöny PDFNyomtatásE-mail

Közöny
(zene: Varga Gábor, Kothencz János, Bíró István
dalszöveg: Kothencz János, Varga Gábor, Bíró István)

Nyáresti szürkület az ura a napnak.
A fiatalok egymás között összekapnak.
A kézben egy üveg, miből mindenki ihat,
és hiszik, hogy az extázis rájuk így kihat.
A kábulat az uralkodó, meg a közöny,
és ne hidd azt,
hogy ellentmondásból nem köszön.
Ha meglát az utcán, a pusztán, a suliban,
a téren, a telepen, a terepen, egy buliban,
ha meglesed járdaszélen, szegélyen,
az arcod is elfordítod egészen,
mert szégyelled, mivel szembe kéne nézni:
a gondolattal, hogy együtt kell élni.

És nem mindig az a bölcs aki beszél
a közöny itt-e földön a legnagyobb veszély
egy napon majd rád néz valaki és nevet
és nem tudja megmondani a neved!

Refrain

Hát szólaljon meg benned a hangja,
érkezzék el a szeretet napja,
mert kiég a világ, ha eljön a közöny,
hol ember az embernek nem köszön.

Megbotránkozol, ha őt látod.
Keresel a valóság helyett egy álmot,
hol minden rendben van és szép...
Ha magad fölé nézel, rózsaszín az ég?
De hidd el, egyszer beborul az ég is,
és észreveszed egy napon majd mégis,
hogy hitedben ő puszta kő, ami kemény...
A szíved mélyén csak magadnak van remény?

És keresed az Istent a templomi csendben,
kéred az Urat, de ez még sincs rendben,
hisz ugyanúgy ott van az ő szívében
Isten, kit nem akarsz látni egészen.
Így telnek a percek, múlnak az évek.
Együtt lesztek majd készek
az Úr színe elé odaállni,
örök nyugalmat és békét várni.

Refrain

S ha megkérdezi tőled az Isten:
„Gyarapítottad-e az én kincsem?"
Mit mondasz, hogy nem volt rá időd?
Vagy nem akartad meglátni őt?

Kerested az álmot, na meg az ideált,
de nem vetted észre, hogy hozzád kiált
a kiégett tekintet, a fáradt arc.
Nem láttad meg, hogy ez itt a kudarc.

Hát szólaljon meg benned a hangja,
érkezzék el a szeretet napja,
mert kiég a világ, ha eljön a közöny,
hol ember az embernek nem köszön.

A háborúhoz nem kell se fegyver, se halál.
Elég a közöny, ami itt ma áll,
mert a közömbösség az, ami semminek a része,
hát fordulj a másikhoz, és legyen végre béke!

Refrain