Kell, hogy érezd... PDFNyomtatásE-mail

Kell, hogy érezd...
(zene és dalszöveg: Kothencz János,
Varga Gábor, Bíró István)

Hát eljöttem, hogy elmondjam,
itt zakatol a szívem és feldobban,
mert kell ez a tudat, ugye már te is érzed,
hogy ez az élet itt még nem a végzet!
És az is kell, hogy néha meglássad,
neked is teljesülhet a vágyad.
E céltól mást el ne tántoríts,
vedd már észre: kell, hogy bátoríts.
Azért jöttem hogy elmondjam,
itt zakatol a szívem és feldobban,
mert kell ez a tudat, ugye már te is érzed,
hogy ez az élet itt még nem a végzet!

Refrain:

Kell, kell, kell, hogy érezd,
ez az élet még nem végzet.
Kell, kell, hogy végre lássad:
teljesülhet minden vágyad,
és az is kell, hogy mást is bátoríts.
Kell, kell, kell, hogy érezd,
ez az élet még nem végzet.
Kell, kell, hogy végre lássad:
teljesülhet minden vágyad,
és az is kell, hogy mást is bátoríts.

Azt gondolod, nem érdekel, és mondod...
Jöhetsz nekem bármivel, ezt ontod.
Mi a fenét tudsz te a sorsomról?
Nem hoztam semmit sem otthonról.
Mert nem volt hely ahol lennem kéne.
Emlékeimben még él a képe a durva csapásnak,
a magánynak,
és láttam, hogy könnye sem volt anyámnak.
Utána egy újabb, egy másik élet,
akármit is mondanak ez is intézet.
Minden törvénye ugyanolyan fura,
állandóan változik a család, benne meg az ura.
Mert elmennek idővel, a szerető arcok,
maradok hát egyedül, na meg a harcok,
mely mindig kell, hogy észbe véssem:
"Nem lehetek egyedül mint űzött vad a réten".
Oh bárcsak újra bíznék végre,
felszabadult tekintettel néznék fel az égre!

Refrain

Nem akarok csendet, mert rámtör a magány.
Nem akarok rendet, mert ezzel vagyok vagány.
És még akárki akármi rosszat szólna,
hát elmondanám, nem érdekel,
mi lenne ha volna
édesanyám, édesapám, bármi, ami édes,
nem hiszek már senkiben sem,
csak az aki képes
velem együtt újra bízni, tanulni,
és nem állítja azt,
hogy meg kell javulni.
Mert nem vagyok rossz
vagy rosszabb mint mások.
Nem adhatok többet magamból,
mint amit várok.
Hát kérlek, próbálj meg ezzel élni,
és velem, az árvával, együtt remélni.
Ne hidd, hogy nem kell a szeretet és ölelés,

Refrain